Az erdészeti hivatal az Indiai Műszaki Intézet (IIT) Roorkee nevű részlegével együttműködve kifejlesztett egy hordozható gépet, amely brikettet készít fenyőtűkből, amelyek az államban az erdőtüzek egyik fő forrását jelentik. Az erdészeti tisztviselők felveszik a kapcsolatot a mérnökökkel a terv véglegesítése érdekében.
Az Erdészeti Kutatóintézet (LINI) szerint a fenyőfák a 24 295 négyzetkilométeres erdőborítás 26,07%-át foglalják el. A fák többsége azonban 1000 méternél magasabban fekszik a tengerszint felett, a borítási arány 95,49%. Az FRI szerint a fenyőfák a talajtakaró tüzek vezető okai, mivel az eldobott, gyúlékony tűlevelek meggyulladhatnak és megakadályozhatják a regenerációt.
Az erdészeti hivatal korábbi kísérletei a helyi fakitermelés és a fenyőtűk felhasználásának támogatására sikertelenek voltak. A tisztviselők azonban még mindig nem adták fel a reményt.
„Azt terveztük, hogy kifejlesztünk egy hordozható gépet, amely brikettet tud előállítani. Ha az IIT Roorkee-nek sikerül ez, akkor átadhatjuk azokat a helyi van panchayatoknak. Ez viszont segít abban, hogy bevonjuk a helyi embereket a tűlevelű fák gyűjtésébe. Segítünk nekik megélhetést teremteni” – mondta Jai Raj, az erdők fővédője (PCCF), az erdőgazdálkodás vezetője (HoFF).
Idén több mint 613 hektár erdőterület pusztult el erdőtüzek miatt, a becsült bevételkiesés meghaladja a 10,57 millió rúpiát. 2017-ben a kár 1245 hektár volt, 2016-ban pedig 4434 hektár.
A brikettek préselt széntömbök, amelyeket tűzifa helyettesítésére használnak. A hagyományos brikettáló gépek nagyok és rendszeres karbantartást igényelnek. A tisztviselők egy kisebb változat kifejlesztésén dolgoznak, amelynek nem kell foglalkoznia a ragasztó és más nyersanyagok gondjával.
A brikettgyártás nem új keletű jelenség errefelé. 1988-89-ben kevés vállalat kezdeményezte a tűk brikettekké történő feldolgozását, de a szállítási költségek veszteségessé tették az üzletet. T. S. Rawat miniszterelnök, miután átvette az állam irányítását, bejelentette, hogy már a tűk begyűjtése is problémát jelent, mivel a tűk könnyűek, és helyben akár 1 Re/kilogrammonkénti áron is eladhatók. A vállalatok ezenkívül 1 Re/kilogrammot fizetnek a megfelelő van panchayatoknak, és 10 paise-t a kormánynak jogdíjként.
Három éven belül ezek a vállalatok veszteségeik miatt kénytelenek voltak bezárni. Az erdészeti tisztviselők szerint két vállalat még mindig foglalkozik tűlevelek biogáz előállításával, de az Almorán kívül a magánszektor szereplői nem bővítették tevékenységüket.
„Tárgyalásokat folytatunk az IIT Roorkee-val erről a projektről. Ugyanígy aggódunk a tűlevelek okozta probléma miatt, és hamarosan megoldást találhatunk rá” – mondta Kapil Joshi, a haldwani Erdészeti Képzőintézet (FTI) fő erdővédője.
Nikhi Sharma a dehradúni főtudósító. 2008 óta dolgozik a Hindustan Timesnál. Szakterülete a vadvilág és a környezetvédelem. Emellett politikával, egészségüggyel és oktatással is foglalkozik. …részletek megtekintése
Közzététel ideje: 2024. január 29.