Az erdészeti osztály az Indian Institute of Technology (IIT) Roorkee-vel együttműködve kifejlesztett egy hordozható gépet, amellyel fenyőtűkből brikettet készíthet, ami az állam erdőtüzeinek fő forrása. Az erdészeti illetékesek felveszik a kapcsolatot a mérnökökkel a terv véglegesítése érdekében.
Az Erdészeti Kutatóintézet (LINI) szerint a fenyőfák a 24 295 négyzetkilométer erdőborítás 26,07%-át foglalják el. A fák többsége azonban több mint 1000 m tengerszint feletti magasságban található, borítási aránya 95,49%. A FRI szerint a fenyőfák a talajtüzek vezető okozói, mivel az eldobott gyúlékony tűk meggyulladhatnak, és megakadályozzák a regenerációt is.
Az erdészeti osztály korábbi próbálkozásai a helyi fakitermelés és a fenyőtűhasználat támogatására sikertelenek voltak. A tisztviselők azonban még mindig nem adták fel a reményt.
"Olyan hordozható gép kifejlesztését terveztük, amely brikettet gyárthat. Ha ez sikerül az IIT Roorkee-nek, akkor átvihetjük őket a helyi furgonokhoz. Ez pedig a helyi lakosság bevonásával segít a tűlevelű fák gyűjtésében. Segíts nekik megélhetést teremteni." - mondta Jai Raj, a Forests (PCHCF) fő erdővédője, vezetője.
Idén több mint 613 hektár erdő pusztult el az erdőtüzek miatt, a becsült bevételkiesés több mint 10,57 millió rúpia. 2017-ben 1245 hektár, 2016-ban pedig 4434 hektár volt a kár.
A brikett tömörített széntömbök, amelyeket tüzelőfa-helyettesítőként használnak. A hagyományos brikettgépek nagyok és rendszeres karbantartást igényelnek. A hivatalnokok egy kisebb változatot próbálnak kifejleszteni, aminek nem kell megküzdenie a ragasztóval és egyéb alapanyagokkal.
A brikettgyártás itt nem újdonság. 1988-89-ben kevés cég kezdeményezte a tűk brikettté feldolgozását, de a szállítási költségek veszteségessé tették az üzletet. TS Rawat főminiszter, miután átvette az állam irányítását, bejelentette, hogy még a tűk összegyűjtése is problémát jelent, mivel a tűk kis súlyúak, és helyben akár kilogrammonként Re 1-ért is eladhatók. A cégek ezenkívül Re 1-et fizetnek a megfelelő furgonoknak és 10 forintot a kormánynak jogdíjként.
Három éven belül ezek a cégek a veszteségek miatt bezárásra kényszerültek. Az erdészeti illetékesek szerint két cég még mindig alakítja át a tűket biogázzá, de az Almorán kívül magánszemélyek nem bővítették tevékenységüket.
"Tárgyalásokat folytatunk az IIT Roorkee-vel a projektről. Ugyanúgy aggódunk a tűk okozta probléma miatt, és hamarosan megoldást találhatunk" - mondta Kapil Joshi, a haldwani Forest Training Institute (FTI) erdők fővédője.
Nikhi Sharma fő tudósító Dehradunban. 2008 óta dolgozik a Hindustan Times-nál. Szakterülete a vadon élő állatok és a környezetvédelem. Politikával, egészséggel és oktatással is foglalkozik. … ellenőrizze a részleteket
Feladás időpontja: 2024. január 29